Side effects medicine canadian pharmacies tablets online. Full details of the medication: composition, manufacturer, purpose, use, contraindications, located on the rxmed.org }^'] dapoxetine online helps to find on one page all the information about your medicine : the name of the analogues, method of production, of prices. Large volumes of purchases lead to lower wholesale and retail prices. Get the best rates in 2016 with canadian pharmacy [()] buy cialis soft Delivery of the drug to your home or address specified by the buyer, the ability to compare prices.
Belép
     
Delysa zsúpfedeles kemencéjének építése Nyomtatás E-mail
Megoszt

Ez a kemence nemcsak fedésének módjában, hanem szerkezetében is eltér a szélesebb körben ismert alföldi búbos, vagy bakonyi donga kemencéktől, amelyekben itt, a kemencebencén is szép számban gyönyörködhetünk...

 

Kialakításában a gyermekkori, zalai falusi emlékeim meghatározó szerepet játszottak, de sokat tanultam az elérhető szakirodalomból, a kemencebencéről, a netről úgy általában, illetve kénytelen voltam én magam megszülni bizonyos megoldásokat. A legfontosabb, az egész szerkezetre kiható különbség az, hogy hátul, különálló modulként van a kéménye. Egy másik, újszerűnek tűnő megoldás, hogy tűzterének boltozatát vályog, pontosabban nyerstégla csonkagúlákból építettem.

Zalai emlékeim kemencéi belül mindenképpen oválisak. Néha elöl, a kemenceszáj fölött is van a kemence tetején végigfutó csatornába torkolló füstlyukuk, hogy ki ne csapjon a füst. Kívülről általában szögletes formára alakították őket. Hamuzó lyukat én nem láttam, a parazsat sütésnél mindig a kemence szájába húzták, ott hamvadt el. Tisztításnál, vagy ha mégis ki kellett venni a parazsat, egyszerűen ráhúzták, ráseperték egy lapátra. Az egészet a hozzá kapcsolódó katlannal együtt egy sufniban helyezték el, amit aztán füstölőnek is használtak. (A katlan fölé lógattuk a sonkát, kolbászt, meggyújtottuk a pici, jobbára csak bűzölgő tüzet, aztán orrán-száján, a tetőcserepek résein, mindenütt dőlt a füst.)

Mivel a tűzterét vályogtéglából szerettem volna rakni, (Erdélyben csíptem el a megerősítő mondatot: „Cigány téglából jobb a kemence.”) ezért először tetőt kellett hozzá készítenem, mert a vályog legnagyobb ellensége a víz. Zsúpfedeles pedig azért lett, mert a régi családi présházunk (pince) az volt, s az nekem mindig nagyon tetszett, no meg a hagyományőrzés miatt is.

Rengeteg munka volt vele. Novembertől júliusig építettem, igaz, közben ott volt a tél, meg nem főállásban, hanem csak amatőrként, kezdőként, néha csak egy-egy órát foglalkoztam vele délutánonként. Ez azonban ne rettentsen el senkit, a munka minden pillanata élménnyé válik!

Mielőtt elkezdenénk a közös építést itt a cikkben, néhány fontosabb információt azért kiemelnék:

  • Zsúpfedéssel foglalkozó vállalkozókat én két helyen találtam az országban, Oszkón és Magyarlukafán. Kulcsszavak a guglihoz: zsúp, Oszkó, Magyarlukafa
  • Vályogtéglát végül nem gyártottam, hanem téglagyárban vásároltam nyers téglatömböket, azokból vágtam csonkagúla formájú (hogy automatikusan kiadja az 50 cm belső sugarú gömbhéjat) téglákat. Szállításnál teljesen takarni kell, különben elkezd repedezni! Hamar szikkad, csak addig lehet könnyen vágni, amíg puha. Agyaghabarccsal (sárral) ágyazva, tapasztva kitűnő, homogén, az eddigi jelek szerint tartós tűzteret ad.
  • Rengeteg kisméretű tömör téglát kellett vágnom a kemence aljához, hogy kiadja az üvegkamra gyűrűjét, illetve száradás után a nyers tégla is csak gyémánt koronggal volt vágható, ezért csak combos nagy flexet (kb.22cm-es korong) tudok javasolni a munkához, akkor halad a dolog.
  • Felhasznált anyagok kb.: 0,5 m3 sóder (betonlemez alá); 0,5 m3 beton; 3x3 m vasbeton háló; 8 db faoszlop tartó konzol; 3 m2 bitumenes szigetelőlemez; 430 db kisméretű tömör tégla; 70 db bontott nagyméretű tömör tégla; 20 db 60x20x5 cm-es Ytong tégla az üvegkamra alá szigetelésnek és tévőnek; 140 l üvegtörmelék; 40 l folyami homok; 1 db kéményajtó; 150-200 l falazó- és vakolóhabarcs; kevés flexibilis csemperagasztó a kéménysapka leragasztásához; 25 méternyi 25x12,5x50 cm-es nyers téglatömb; kb. 300-400 l agyaghabarcs; 16 db 40x20x4 cm-es samott tégla; 1 kg samott liszt; 1 l vízüveg; 100cm x 50cm x 2mm-es sárgaréz lemez a kemenceajtóhoz és kéményelzáró lemeznek; kb. 0,5 köbméternyi fenyő fűrészáru; 4 db 200x20x2,5 cm-es gyalult akác oromdeszka; 8 m2 zsúp; 7 m zsákszövet; 10 l diszperziós mészfesték; 4db ajtópánt; 40 db vas szegecs; szegek; festék; stb.
  • Szerszámok: ásó, kapa, lapát, kalapács, fogó, létra, kőműves serpenyő -kanál -kalapács, fésűs habarcshúzó vas, gumikalapács, fúrógép fúrókkal és habarcskeverővel, kézi körfűrész, gyalu, dekopírfűrész, sarokcsiszoló (flex), talicska, habarcsos láda, vödrök, rosta, vízmérték, függővas, stb.

A betonozást és a zsúpolást iparossal végeztettem, minden egyebet saját erőből oldottunk meg. Volt néhány anyagom, így kb. 250 eFt-ba került a projekt (2010), de ha munkanélkülivé válnék, és ebből kellene megélnem, egymillió Ft bruttó alatt nem vállalnám a kulcsrakész kivitelezést.

Hogy melyik típusú kemence a jobb, azt nem tudom, nincs összehasonlítási alapom, azt viszont kijelenthetem, hogy ez is működik. Kenyerek, langalik, pizzák, hőkkön sütt (hő kőn sült) perecek, csülkök, oldalasok, marhahusik, babok, káposzták, kacsák és épp most aszalódó szilvák a tanúi ennek.

Akkor kezdődjön az építés! Egyelőre maradjunk a klasszikus sorrendnél: induljunk a tervezéssel, alappal, de aztán rögtön a tető, majd a kémény és végül a kemence következzen!

Tervezés

Hetekig érlelődött bennem, hogy mit is akarok, gyűltek az információk (Sabjan Tibor – A búbos kemence; Kószó József – Cserépkályhák és csempekandallók; Václav Vlk – Pizza- és kenyérsütő kemencék; www.kemencebence.hu), végül elkezdtem játszadozni a Google SketchUp ingyenes tervező programmal, amiből aztán ez a kis vázlat sült ki. Jó kiindulási tervnek bizonyult, de nem több annál, folyamatosan finomodtak a részletek.

Alap

Három szőlőtőkém bánta a helyválasztást, plusz át kellett helyeznem a szőlőkordon végoszlopát, viszont így kézre áll majd a kemence, közel lesz a teraszhoz, hangulatosabbá teheti a teret, a társasági élet részévé válhat. Az alap 3x3m. A kémény alatt 70 cm mély, 60x60 cm széles, körben pedig 40 cm mély ásónyom szélességű sávalapot ástam. A lejtős terep miatt lépcsős alapszint süllyesztést is be kellett iktatnom. Ez még nem a fagyhatár, ezért az agyagos földre 5-10 cm vastagon sóder került, illetve kapott a beton egy betonvas hálót, hogy erősebb legyen, együtt mozogjon az egész szerkezet.

Tető

Az alaplemez 4 sarkában elhelyezett konzolok virágtartókat rögzítenek majd, a tető súlyát hordozó 135 cm-es oszlopoknak pedig újabb 4 konzolt csavaroztam le. Ez utóbbiak nem voltak még kész a betonozásnál, ezért kellett ezt a megoldást választanom. 150 cm távolságra vannak egymástól, úgy, hogy az 50x50 cm-es kémény kényelmesen elférjen majd a kemence mögött. 10x10 cm-es gyalult fenyő gerendák lesznek a főbb tartóelemek.

Egyeztettem a zsúpolóval a lécezést, egyebeket, így alakult ki az 50 fokos tető. Azért ilyen meredek, hogy gyorsan leperegjen a szalmaszálakról a víz, ha esik az eső. És valóban, csillogó gyöngyszemekként gurulnak alá az esőcseppek. A 150 cm-es szarufákat hosszában elvágott 15x5 cm-es keresztmetszetű pallókból vágtam. A lécek elől túlnyúlnak, 170cm hosszúak, ezekre került a 195x20x2 cm-es gyalult akác oromdeszka. A sarkokba merevítők, a tető belső oldalára pedig átlós viharléc is került, hogy stabil legyen. Az egészet lefestettem favédő alapozóval és színtelen lazúrral.

A zsúpolást oszkói mesterek végezték, az alapanyagot is ők hozták. A zsúphoz elsősorban kézzel aratott, kézzel csépelt, minél hosszabbszárú rozsszalma kell. Készül az első sor, a rögzítő kötelet mindig a melléillesztett kévéből elmarkolt szálakkal sodorják össze, így az újra meghosszabbodik és áthurkolható vele a léc. Ha nagyon száraz, akkor töredezik, ezért benedvesítik egy kicsit.

Kész a kemence zsúp fedele. A tetején un. koronás gerinc van, ami azt jelenti, hogy a combosabb, ikerbe kötött babicákat (kévéket) terpeszbe széthajlítják, fölteszik a gerincre, majd szorosan hozzáfonják az előtte lévőhöz. Aztán egy óriási varrótű meg mogyorófa rudak segítségével lekötik az egészet. 30-40 cm-es héjazat alakul így ki. Hihetetlen, de 5 cm-nél mélyebben nem nedvesedik át, pedig az idén aztán tényleg volt részünk az égi áldásból.

Kémény

A kéményt és az egész kemencét illik alászigetelni, hogy kisebb legyen az esélye egy későbbi salétromosodásnak, vakolatlepergésnek. Gázpalackos pörzsölővel melegítettem a leterített bitumenes szigetelőlemezt, hogy leragadjon egy kicsit, majd megszórtam folyami homokkal, hogy én meg bele ne ragadjak. Szabni úgy kell, hogy a csatlakozó élek pár cm fedésben legyenek. Régen persze nem szigetelték, de így azért jobb.

Kéményhez kéményajtó is kell, hogy lehessen tisztítani. Meguntam az állandó függőzést, ezért fölállítottam 3 db egyenes deszkát a sarkokhoz, hogy vezessenek a falazásban. (Még soha nem raktam kéményt!) Nagyon megjártam a tüzépen vásárolt zsákos falazóhabarccsal, mert nem figyeltem a szemcseméretre. Először azt hittem, tévedésből esztrich betont csomagoltak a zsákba, de kiderült, hogy 0-4 mm-es a szemcsemérete. Vigyázat! Kínszenvedés vele dolgozni, kényszermunkát érdemelne, aki kitalálta. Kénytelen voltam finom minőséggel bekeverni, de az sem közelíti meg a házi keverésű jó kis zsíros maltert.

Fontos, hogy legyen valamilyen elzáró szelepe a kéménynek! (Ne feledjük, hogy ez nem az a kémény, ami a tévő előtt magasodik az ég felé!) Ha sütésnél nem zárnánk el, kihúzná a meleget a kemencéből. Legegyszerűbb egy 48 cm x 28 cm x 2 mm-es elzáró lemezzel megoldani. A vezetősínt egy régi alu függönysínből fabrikáltam, aztán a téglák közé falaztam. Később fa fogantyút is kapott a lemez.

Egy könnyen bontható nyílás, gondolván a jövő lehetőségeire: pl. sparhelt bekötése.

Azt mondják, a jó ács 5 percig megáll a levegőben. Ha ez így van, egy kemencebarátnak sem jelenthet akadályt a megfelelő állvány elkészítése. Egy munkavédelmi felügyelőnek nyilván égnek állt volna a haja, de épp nem járt arra egy sem, én meg szerencsére épségben maradtam.

Záró elemmel és a fordított U alakú kalappal kb. 4m magas. Tűzvédelmi szempontból fontos, hogy a kémény kellő mértékben a zsúp fölé magasodjon. Az ide vonatkozó szabványt nem ismerem, de úgy gondolom, az 1 méter elegendő kell legyen. A záró elemet én magam betonoztam, mert 50x50 cm-es (25x25 cm-es belső méret) kéményhez nem találtam készen vásárolhatót. Betonvas kerettel megerősítettem, és vízorrnak való árkot is mélyítettem bele. 5 cm vastag, külső mérete pedig 65x65 cm. Az U alakú fehér beton kalap a hétvégi házam építésénél megmaradt darab. Normál téglakéményre való, de passzol ehhez is. Annak idején tüzépen vásároltam. Zsákos vakolóhabarccsal vakoltam be, nem törekedtem tökéletes felületre.

Kemence

Az alját telibe raktam bontott nagyméretű téglával - nem lett volna értelme földdel töltögetni.

Két sor nagyméretű bontott téglát 1 sor 5 cm vastag Ytong követ, normál falazóhabarcsba ágyazva. Az Ytongot hőszigetelésnek szántam, fölötte már csak agyaghabarcsot használok. A 4. sortól gyűrűt építek, ebbe kerül majd az üveg. A kisméretű tömör téglákat nem pont középen, hanem egy kicsit átlósan vágtam félbe. A szembe fordított féltéglák így kényelmessé teszik a gyűrű falazását. A második sort kisebb átmérővel raktam, hogy legyen egy kis kiugró lába a kemencének. A harmadik és további soroknak - egészen a tűztérig - egyre növekvő átmérőjük van, hogy csuporszerű formája legyen a kemence aljának. A kép jobb alsó sarkában látszik a sablon, ami segített a forma megtartásában. A középpontba szegezett madzag körző sem nélkülözhető.

A belső oldalt is kikentem agyaghabarccsal. Az agyagot legalább 1:1 arányban soványítani kell homokkal, hogy ne nagyon repedezzen.

Ez bizony 140 liter mosott üvegtörmelék, vas döngölővel és folyami homokkal tömörítve. Nincs az a mennyiségű sörösüveg, ami ennyit kiadna, ezért jobb fölvenni a kapcsolatot egy üvegessel vagy ablakgyártóval. Az italos üvegeimet alaposan megtisztítottam, nehogy a hő hatására mindenféle címkeragasztó és egyéb vegyi anyagokban párolódjanak az ételeim.

Szoros illesztéssel beszabtam a 40x20x4 cm-es samott téglákat. Rendkívül kemény szemcsék vannak benne, gyémánt koronggal is nehéz vágni. 1-2 cm-es agyaghabarcs kerül majd alá, síkja legyen vízszintes! Felülről beseprem száraz folyami homokkal. Ez lesz majd a tűztér alja.

Jöhetnek a vályogtéglák. Megpróbálkoztam a saját gyártással, de hamar föladtam. Téglagyárban vásárolt agyagtömbökből bádoglemezzel vágtam ki a kb.10x10x25x7x7 cm-es csonkagúlákat. A méret egy 50cm-es belső sugarú gömbhéjhoz igazodik.

Nyers vályogtéglák a kemence tűzterének gömbhéjához. Ilyet kell darabolnom vagy 170-et. A teraszról hamarosan be kellett menekítenem a csapó eső elöl, mert elkezdett mállani ahol huzamosabb ideig verte az eső. Volt tartalék bőven.

A kemence szájának kialakításához nagyméretű téglákat használtam. A boltívhez hosszában, ékformára vágtam őket. Ahhoz, hogy ki lehessen venni alóla a ramonádot, oldalról föl kell építeni a támaszát. Most már látszik, hogy a csonkagúlák egymáshoz tapasztva szépen gömbölyítik a formát. A szájnál azért kellett szabnom rendesen. Ezt is csak gyémánt koronggal lehet vágni.

Működnek az erők, stabilan tartja magát a szerkezet.

Kész az első sor és a kemenceszáj. Most igazán jó vele dolgozni: kényelmes, látványos, végre látszik már belőle valami.

Ahogy szűkül a kör, egyre meredekebben állnak a téglák és a köztük lévő rések is több habarcsot emésztenek föl.

A füst kivezetését 3db 20x40x4cm-es samott téglával oldottam meg. A lyuk induló belső mérete 16x20cm, ami 20x20cm-re tágul. Elegendő 1 járatot kialakítani, ez is kényelmesen elhúzza a füstgázokat. Belül oda kell figyelni a nyílás magasságára! Legmagasabb pontja legyen a tűztér és a kemenceszáj legmagasabb pontjai között! Így begyújtásnál is hamar kitalál belőle a füst, illetve több energiát tud átadni a kupolának. Körbeért egy újabb sor, de most már kellene valami ramonád!

Strandlabdából? – ki hallott még ilyet? Vajon működni fog? Csak szét ne robbanjon az egész!

Elég, ha annyit tart, hogy nem csúszik le a tégla, amíg megtapad. – ezt szabadalmaztatni fogom :-)

Itt már egyszerűbb keresztbe boltívet rakni, hogy ne kelljen sokat szabni.

Egy újabb állomáshoz értünk. Egyre kevesebb a kételkedő a környéken.

Előkészületek a belső tapasztáshoz.

A fiatalabbak kényelmesebben elférnek, de azért én is kivettem belőle a részem. Az agyaghabarcsba mártott nedves szivacs vált be a legjobban.

Szedett-vedett samott téglákkal kötöttem be a kemencét a kéménybe. A régi samott sokkal puhább, könnyebben vágható, mint az újak. Alul egy laposvas tartja, amíg összeragasztom a darabokat. A vas maradni fog örökre. Agyag, vízüveg, samott liszt keverékéből készítettem hozzá ragasztóanyagot. A zacskón található leírás szerint bekevert samott habarcs nem akart tapadni, ezért tettem hozzá agyagot (csak annyit, hogy a próbánál jól tapadjon). A mai napig gond nélkül bírja a hő és egyéb terheléseket.

Kívülről is kapott egy kis finomítást.

A lábazat, az Ytong réteggel bezárólag, normál vakolóhabarcsot kapott. Ez időjárásállóbb lesz mint a sározás. Alakját rétegelt deszkából vágott sablonnal húztam ki.

Pihenésképpen készítsük el a tévőt és kemenceajtót! Az 5cm vastag Ytong téglákat flex csemperagasztóval ragasztottam össze. Két-két lyukat fúrtam a téglákba. A lyukakba gömbvasat ragasztottam, összetoltam a két féldarabot, majd amikor megkötött a csemperagasztó, bekentem sárral az egészet. Később lemeszeltem ennek is a külső felét. (belül a nagy hőtől elporlad a meszelés; vasalás nélkül idővel szétjönne a tévő, mert a „hőálló” csemperagasztót sem a kemence melegéhez méretezték)

Hilti szalagból csavaroztam rá két fogantyút is.

Az ajtót 2mm vastag, patinás sárgaréz lemezből készítettem. Ez biztosan nem fog rozsdásodni. Formáját a már adott kemence száj és Jancsi és Juliskás emlékeim alakították. A lemezt fémvágó korongos flexszel és dekopírfűrésszel vágtam. Az elemeket acél szegecsekkel fogatom majd össze.

Szerelek még rá két fa fogantyút, hogy nyitni-zárni is lehessen égési sérülések nélkül. (egész jól bírják a forróságot felfűtésnél is, utána pedig bent a tévő) Vas ajtókeretet nem készítettem hozzá, csak a négy, nagyméretű téglába ragasztott ajtópánt tartja. Ezzel a megoldással a káros hőtágulási feszültségeket kívántam csökkenteni. Amúgy is az ajtó környéke a kritikus pont dilatációs szempontból. Főleg az első felfűtéseknél megjelenhetnek elhanyagolható repedések, amelyek aztán szépen visszahúzódnak, vagy egy kis kenceficével kijavíthatók.

Vissza van még a téglagyűrű sározása. A lányom által kemény munkával készített agyaghabarcs prímán tapadt, itt még semmi gyanús nem volt.

Aztán ez lett belőle, így jár az, aki nem kever elég homokot az agyaghoz. Le kell kaparni az egészet.

A homokosabb habarcs aztán meghozta a gyümölcsét, szépen tapad mindenütt.

Jöhet a kemence ruhája, azaz a méteráru boltban vásárolt sáros zsákszövet. Hasznos, mert hőszigetel egy picit, gátolja a repedések képződését, időjárásállóbbá teszi a felületet, összetart, stb. Könnyen rá lehet szabni. Az szélek legalább 10 cm-t fedjék egymást! Ahol bő, ott föl kell hasítani!

Érdemes a kemence felületét híg agyaghabarccsal bekenni, majd erre teríteni a jól bemártogatott szövetet. Vigyázat! A szövet súlya a sokszorosára növekszik és a felismerhetetlenségig eltorzul, ezért előre jeleket (pl. vékony színes műanyag szigetelésű drót) kell fűzni arra alkalmas tájékozódási pontokhoz. Kicsit maszatos munka, de vízzel könnyen lemosható.

Gyönyörű felületi struktúra, szándékosan nem törekedtem tökéletesen sima, szabályos felszínre. Száradás után diszperziós mészfestékkel hengereltem le két rétegben.

Az első réteg meszelés után.

Végül lefestettem a kis padka részt is, így jobban tetszik. A hamutól majd elkoszolódik, de nem baj, az csak patinát ad neki.

Kemencés eszközök

Sütőlapát. 190x37x3,2 cm-es szárított bükk pallóból fűrészeltem, gyalultam, csiszoltam. Ha keresztben futnak az évgyűrűk, kevésbé vetemedik. Később, lehet, hogy lekerekítem az elejét is.

Szénvonó. A lapátból leeső bükkfából készítettem. Nyelét föl kell hasítani, majd fa ékkel beékelni, hogy beszoruljon.

Pemet. Kukorica csuhéjból készül. A nyélen két drótgyűrű is kell a felerősítéshez, úgy mint ahogy a seprűt készítik. (A képen még csak egy van) A csuhéj vékonyabb végét kell a nyélhez fogatni. Szárazból, frissből egyaránt jó.

Használatba vétel

1-2 hetes természetes száradást követően aprócska tüzekkel kell folytatni a víz kiűzését. A képen közepes erősségű kemenceszárító tűz látható.

Az elő felfűtés és az első kenyér. Sütés közben a kémény el volt zárva a lemezzel, a parazsat előrehúztam a szénvonóval a kemence szájához, és a tévő is a helyén volt.

Kész a zsúpfedeles, hátsó kéményes, vályogtégla tűzterű kemence.

Igyekeztem minden munkamozzanatról fényképet készíteni. A képeket feliratoztam, kommentekkel láttam el és ezekből egy videót is készítettem. Elég részletes, majdnem 14 perc hosszú, zenei aláfestéssel, viszont a feliratok olvasása macerás a gyors váltások és a képminőség miatt. Akit a részletek is érdekelnek, nézze végig az alábbi albumot is. Az alábbi képre kattintve indul a diavetítés.

Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai :: Az építés fázisai ::

A film lejátszását pedig itll lehet elindítani:

Zárszóként csak annyit szeretnék mondani, hogy talán meg sem épült volna a kemencém, ha nincs a kemencebence és annak „lakói”. Sokat nézegettem a honlapot, olvasgattam a fórumozók hozzászólásait. Tanultam tőlük, kedvet csináltak. Köszönet érte!

Jó kemencézést kívánok mindenkinek!

delysa (Dely Sándor)

2010. szeptember 17.

Ha a cikkhez hozzászólást akar írni, kérem jelentkezzen be!

Könyvajánló (A képre kattintva megrendelhető):

Sabján Tibor - Kenyérsütő kemencék

 

 

 

Könyvajánló

imageKönyvek kemenceépítésről, kenyérsütésről, pizzakemencékről. Tovább..